Aznap este Lili később érkezett haza a szokásosnál. Márta néni éppen a kandallónál üldögélt egy kötőtűvel a kezében, miközben Krisztina a konyhában kísérletezett valami új recepttel. Amikor Lili belépett az ajtón, egy halvány mosollyal próbálta leplezni, hogy valami bántja.
– Szia, kicsim! – köszöntötte Márta néni –
Hosszú napod volt?
– Igen, kicsit fárasztó – felelte Lili, miközben levette a kabátját.
De Márta néni jól ismerte az unokáját. A szeme alatt apró szomorúság ült, amit a világ összes mosolya sem tudott volna elrejteni.
– Ugye tudod, hogy engem nem tudsz becsapni? Mi
történt? – kérdezte Márta néni lágy, de határozott hangon.
Lili először csak a fejét rázta, de ahogy Márta néni tovább kérlelte, lassan
megnyílt.
– Egy kollégám ma igazságtalanul kritizált... Nem akartam, hogy észrevegyék, de nagyon rosszul esett. És néha úgy érzem, hogy talán azért bánnak velem így, mert még mindig egyedül vagyok. Mintha valami hiányozna belőlem... – mondta Lili halkan.
Márta néni megsimogatta az unokája kezét.
– Lili, tudnod kell, hogy senki más nem határozhatja meg, hogy ki vagy.
Csodálatos, érzékeny lelked van, és aki ezt nem értékeli, az nem érdemli meg az
idődet sem.
Krisztina is megjelent a nappaliban, a kezében
egy forró teával.
– Nagymama teljesen jól mondja. És hogy egy kis jókedvet csináljunk, mit szólnátok,
ha megnéznénk, mi van ma a ládában? – kérdezte mosolyogva.
Lili beleegyezett, és hamarosan mindhárman a láda körül térdeltek. A teteje nyikorgott, amikor Márta néni óvatosan felnyitotta. Ezúttal egy gyönyörű régi karácsonyi asztaldíszt találtak. A dísz elegáns aranyszínű gyöngyökkel volt kirakva, bár néhány gyöngy már hiányzott róla.
– Ez valamikor a nagypapád kedvence volt – mondta Márta néni mosolyogva – Emlékszem, mindig ezt tette az asztal közepére, amikor karácsonyi vacsorát tartottunk.
Lili az asztaldíszt a kezébe vette, és
megérintette a sima, hideg felületét.
– Ez gyönyörű, de a hiányzó gyöngyök miatt kicsit szomorúnak tűnik – jegyezte
meg.
Krisztina elmosolyodott.
– Akkor miért nem használjuk a gyöngyöket, amiket pár napja találtunk?
Megjavíthatjuk, és új életet adhatunk neki.
Mindannyian izgatottan nekiláttak a munkának, és
amikor elkészültek, a dísz szinte ragyogott. Lili a kezében tartotta, és halkan
megszólalt:
– Holnap ezt beviszem a munkahelyemre. Emlékeztetni fog arra, hogy bármi is
történjen, mindig van valami, ami miatt hálás lehetek.
Márta néni elérzékenyült.
– Ez a mi ajándékunk neked, kicsim. Mert szeretünk, és mindig melletted állunk.
Gyergyai Krisztina, szín-és stílustanácsadó
A karácsony reggele csendesen kezdődött. Krisztina korán kelt, hogy megsüsse a kacsát, amit tegnap este készített elő. A konyhában hamarosan a sült hús illata keveredett a készülő krumplipüré krémes aromájával. Minden mozdulatát türelem és szeretet vezette, hiszen tudta, hogy ezek az apró részletek teszik igazán különlegessé az ünnepet.
Lili már reggel óta izgatott volt, hiszen elhatározta, hogy elmegy a helyi könyvesboltba, és megkeresi azt a könyvet, amit majd a karácsonyi szünet alatt olvashat. Mikor belépett az üzletbe, azonnal magával ragadta a könyvek illata és a polcokon sorakozó színes borítók látványa. Az idő teljesen elveszett számára, ahogy egyik könyvet a másik után...
Aznap délelőtt Lili, Krisztina és Márti néni elhatározták, hogy kicsit kiszabadulnak a házból. Egy friss, téli reggelen sétálni indultak, miközben beszélgettek mindenről, ami az ünnepekhez kapcsolódott. A levegő tiszta volt, és a hópehely, amely enyhén hullott az égből, mesébe illő hangulatot teremtett. Márti néni mesélt nekik egy régi történetet a...
Lili tegnap esti a karácsonyi partija igazán különleges volt. A hangulat már a kezdetekkor magával ragadta őket. Az étkező asztalon apró gyertyák világítottak, a szobában karácsonyi dallamok szóltak, és mindenhol ünnepi fények ragyogtak. Lili végre odaadta kolléganőjének, Áginak a rúzst ajándékozott, amelyet a régi csomagolópapríba csomagolt.
